Szeretni és szeretve lenni

"Légy hasonló az égen szálló madárhoz..., aki a törékeny gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet, mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében."

www_tvn_hu_407dd3bc16319e6a32b039c7b6237794.jpg


..A szeretet olyan gyümölcs, amely minden évszakban egyformán érik és érlelhető. Ez a gyümölcs mindenkinek érik, bármiféle megkülönböztetés nélkül. A szeretet rendszeres meditáció, intenzív belső élet, valamint kellő alázat és áldozatvállalás útján mindenki számára elérhető, megvalósítható..."

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha olyannak látjuk az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha viszont olyannak látjuk őket, amilyennek lenniük kéne, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek"
(Goethe)



"A sír csak üres doboz. Akit szeretek, él az emlékezetemben, egy széthajtogatott zsebkendőből felszálló illatban, egy hangsúlyban, mely váratlanul eszembe jut, és egy hosszú percre belefeledkezem, míg lehajtom a fejem..."



"Nem csak az asszonyok szoktak elvetélni, és nem csak magzatot. Valószínü, hogy majd minden ember elvetél néhányszor. Kiszakad belöle egy szerelem, egy gondolat, egy terv, egy elhivatottság - sürü és nehéz vérzés kíséretében. De nem minden vetélés merö veszteség. Aki egyszer viselös volt az már örökre tud valamit."
(Ancsel Éva)

pe1r4.jpg

"Szeresd,
Szeresd a világot.
Máskülönben
a legnehezebb terhet leszel kénytelen cipelni:
Saját keserű önmagadat."
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Elhitted?

Állj!
Ugrottál már szakadékba?
Álmodban, gondolatban
Csak a száguldás öröméért?
Nem merted, ugye?

Száguldoztál a végtelenben?
A véget keresve szüntelen?
A tudat határait feszegetve?
Meg sem fordult fejedben...

Figyelted az éjszakai holdsütést
Átélted a hideg rémülést?
Mit az erdő hangjai okoznak?
Sosem adtad meg magadnak...

Néha én is félek
Az éjszaka sötétjétől,
A nappal fényétől
A szellemek lényétől...

Néha emészt a magány
S bevillan néhány kép, halovány
Emlékmás dereng agyamban
Keresem magam a múltban
Keresem magam a jövőben
S a jelenben, szüntelen...
/Szolga Sándor Mátyás: Elhitted? - részlet/


---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

"Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyöngédségre, nem tud meglenni nélküle. Mert azt hiszem, ez az igazság. "
(Márai Sándor: Az igazi)

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
www.tvn.hu_d182b05492f8b6cce7778520b77d5c67.jpg

"Az nem Szeretet, ami valamit elvár,
Nekem jó, ha repülsz a Végtelennel.
De ha netán valaha zuhannál,
Megtartanálak mind a két kezemmel!"


szerelemsokkkk.gif
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A magány

Egy erős szellem terjesztette szét
A hegyek fölött nagy, fehér kezét.
Tekintetének fénye rám mered,
De én nem félek: nem bánt engemet.
Fekete mélyben bukkantam reája.
Magas csúcsokra csalogat ruhája.
Mély álmaimból gyakran keltem én.
Játszom az élet s halál ösvenyén.
S órákon át, míg szívem fájt nekem,
A hegyi úton lassan járt velem.
És hűvös kezét áldón tette ottan
Hő homlokomra és én - megnyugodtam!

Ady Endre
-------------------------------------------------------------------------
[Sem utódja, sem boldog őse,...]

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.


---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Tudod, mi a bánat?
>
> Várni valakire, ki nem jön el többé,
>
> Elutazni onnan, hol boldog voltál,
>
> S otthagyni szívedet örökké.
>
> Szeretni valakit, ki nem szeret téged,
>
> Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
>
> Egy álmot kergetni, soha el nem érni,
>
> Csalódott szívvel, mindig csak remélni.
>
> Kacagva, hamis lemondással hazamenni,
>
> És sírni, könnyes zokogással.
>
> Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat,
>
> És imádkozni : Ő ne tudja meg, hogy mi a bánat!
>
> Elmentél tőlem kedves, s én hagytam menj csak el,
>
> Hiába lett volna minden, ki menni akar, hagyni kell.
>
> Ha azt kérdezné most tőlem valaki:
>
> Mondjam meg mit jelentesz nekem,
>
> Zavarba jönnék hirtelen,
>
> És csak nagy sokára mondanám:
>
> "Semmi, csak egy elmúlt szerelem!";
>
> De nem venné észre senki, hogy titokban
>
> Könnyes lett két szemem.
>
> S én mennék tovább...
>
> A szív gyakran ámítja magát,
>
> De még látom két szemed,
>
> S túl a könnyeken, még Te vagy a MINDENEM!
>
> Ha most kérdezné tőlem valaki:
>
> Mondjam meg mit jelentesz nekem,
>
> Azt felelném: - Semmit, csak az életem...
>
> " Elmegyünk egymás mellett,
>
> Két szemed rám nevet,
>
> Kacagva köszöntelek én is,
>
> De hangom é megremeg.
>
> Mosolygok az utca sarkáig,
>
> Aztán ahogy befordulok,
>
> Fáradt szememhez nyúlok,
>
> S egy könnycseppet szétmorzsolok

www.tvn.hu_5b6244e7b98dc00d0bed138ba7e3cfab.jpg
Barátság

A barátság lehet vidám, s lehet szomorú
De még a derült ég is beborul
Ha lesz egy jóbarátod
Akkor meglásd ezt sem bánod:
Hiszen ő az, aki szeret
S te is nyugodtan szeretheted

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ne add fel az álmaidat és az ábrándjaidat. Ne engedd, hogy az élet elvágja a zsineged, mielőtt felorsóznád azokat az álmokat... tartsd feszesen ... ... és orsózz .... ne add föl .... kapaszkodj bele a hálóba ... , s ha a már benne lévő álmok kiszökkennének, ugorj a vízbe és ússzál utánuk az életed kockáztatásával is.... de ne engedd őket elszökni..."
(Justin Daniels)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

" Minden pillanatban két út van előttünk; ezek közül ki kell választanunk az egyiket, és nem tudjuk, merre vezet a másik.
Lehet, hogy a jobbat választottuk, és lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni melyik a jobb."
/Fleming/

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mert az ember sosem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét nem is tapasztalja! És azt tudja csak igazán értékelni, ami már elveszett."
(Daniel Defoe)


---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

ass Albert: Te és a Világ - Vágy és Öröm

Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.
A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész.

Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek.

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.

Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

www.tvn.hu_7fe3125f968efd3fa0bf80366b12b763.jpg
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tilos csillagon

Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.

Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.

S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szorits merészen, mint a kést.

Légy vakmerő, itélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem birom tovább!

Én nem kivántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.


---------------------------------------------------------------------------------

Érintés

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz, hogy a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe, sem a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi ékkőként beragyogja a lelkünket. Egyszerűen csak vannak, nem tesznek semmit, és létük csodája önmagunk csodájának felismeréséhez segít.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. De mit tegyek, ha nem érinthetlek szellőként, sem friss forrásvízként, s nem vethetek rád óvó árnyékot, mint a dúslombú fa? Ember vagyok és fizikai valómban nem lehetek ott, ahol vagy, hogy megérintselek a tekintetemmel, a hangommal vagy a kinyújtott kezemmel. Lehet, hogy mire az érintésem eljut hozzád, a testem már régóta az enyészeté.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó. A szó, amely túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Mert nem lehet szólni. Minden szó a teljességet töri darabokra. Csak a csend igaz. A csend a teljesség, a csend az időtlenség, a csend a változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszürke tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesűrítetté, az időtlent időbeágyazottá, a változatlant változás-látszatúvá varázsolja.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak a szavakkal. Mert minden szó igaz, benne a változatlan, időtlen teljesség az időben, a részben és a változóban nyilatkozik meg. Mert minden szó a csend szava, minden szó a csend törődése, minden szó a csend odaadottsága. Mert minden szó, teremtés. Minden szóban a teremtő csend és a teremtett szó eggyé válik. Minden szóban a teremtő és a teremtett eggyé válik. Ez az érintés teljesség. Minden szóban a teljesség van jelen.

Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök fehér némasága. A csend könyvét nem lehet üres lapokkal megírni. Az csak a süketszoba csendje lenne. Reményem, hogy a szavaim olyanok lesznek, mint a szellőtől rezdülő falevelek susogása, vagy a madárdal, amelyek csak mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét

be1rmire20gondolok.jpg

-------------------------------------------------------------------------------------------

Mély, fémfényű, szürke, szépszínű szemedben, édesem,
csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen,
csendesen, - hallani nem lehet, talán látni sem: az látja
csak, aki úgy szeret, mint én, édesem!

Szeress, ne kérdezd, hogy miért,
Ha nem magamért: magadért,
A jövőért, egy napodért,
Ezért a meleg mosolyért,
Mit sem mégis ízlelhetett ajkad,
Ennyiért,
Ízéért e friss pilanatnak.

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.

350.jpg

------------------------------------------------------------------------------------------

Ha nézed Hold szemét,
S benne megleled szemem tükrét,
dal kel az éjben, éjszakában,
édes nászi dal, mely Nékem
(lelkedhez bújva)
szívbéli szót játszva lejt,
s lágy húrokat penget,
ringat e csendes dallam,
ebben a mély nyugalomban,
hol simogat az Élet,
s nincs már elválás
vagy kimért kétség,
nincs végtelen sötétség,
(neked őrzöm a fényt)
nincs tünékeny tavasz,
csak a megígért holnap,
egy születés, egy gondolat,
hol ajak ajkat kéjjel lel meg,
s érintés mosolyog szelíden.
Míg e megtalált szerelem,
kincseit garmadába lopja,
olvadt gyönyörtől ébred
szerelmünk szomja...
Ha nézed már Nap szemét,
s benne íriszem mélyét,
egymásba sírunk és nevetünk-
hitünket nappalnak jelentve,
csendnek féltjük, érezzük, imádjuk,
könnyeinket tanúnak hívjuk,
majd egymást tenyerünkből felolvassuk...

Szuhanics Albert: Ne kérdezd meg...

Ne kérdezd meg, szeretlek-e?
A kezedet tedd szívemre!
Érzed, érted hogyan dobban?
Szó nem mondja azt el jobban.

Ne kérjed, hogy mondjam neked,
Megvalljam a szerelmemet!
Nézzél bele két szemembe,
Tedd a kezed a kezembe!

Már nem kérded, ugye érzed,
Hogyan szeretlek én téged?
Ha már tudod, elsuttogom;
Te vagy nekem az angyalom.

Ne kérdezd meg, mert nem tudok...
Válaszolni, ajkam dadog.
Forró csókod megbénított,
Pillantásod elvakított.

Ha mégis megkérdeznél engem,
Megnémultam szerelmemben.
Úgy tudom csak bevallani,
Ha karomban foglak tartani.

Ölelj szorosan magadhoz,
Hogy ajkam érjen a nyakadhoz.
Halkan súgom majd füledbe,
Elvesztem a szerelembe'!

Forró Hajnalka: Neked

Fehér vászonba rejtve
Alszik kint a csend,
Fölébreszteném,
S játékot adnék kezébe.
Hagynám, hogy nevessen -
Gondolatuszályban lebegjen.
Ha fölébreszteném,
Mámorba ölteném
Vigaszcsendemet...

A csend megannyi
Titok tudója,
Szívek alatti izgalmak
Puha takarója,
Némán lopódzó
Édes tolvaj a csend.

Fehér vászonba
Rejtve alszik,
Hóvirággal takaródzik,
De tudom -
Ha hegedűmből
Halkan dal fakad,
Álmot lop a végtelen,
S titkon fölébred értem...


mozgoszesy.gif Jónás Tibor: A vonaton

Koppan és kattan a vonat kerék,
Dobban a szívem és rohan feléd.
Álom, vagy valóság, hová vezet?
Tudom, hozzá, mert Ő is szeret.

Néha mélán nézek az ablakon át,
Látok kint futni sok rohanó fát,
Szólnék: "Hová futtok, Ő nem arra van?",
De rájövök, a sok fa nem hozzád rohan.

Fékez a vonat, a vastalp tapad,
Miért fékez, hisz alig halad?
Aludnám át az egész utat,
De nyitott szemem Téged kutat.

Lehúzott ablak a vállam felett,
Min át a nap most felém nevet.
Bár ez még nem a Te mosolyod,
De tudom, a peronra elém hozod.

Húszezer volt a fejem felett,
Utam hosszú, de hozzád vezet.
E ritmus olyan a sínek között,
Mint szíved hangja a szívem fölött.

Lassul a vonat a célom előtt,
Alig várom, hogy láthassam Őt,
És szíve áll végre szívem elé,
Remélem, nincs vonat visszafelé!

Szuhanics Albert: Ugye sírsz te is

Ugye sírsz te is,
magányos éjszakán.
Ugye szíved fáj,
valaki után.

Ugye nem leled,
sehol helyedet.
Visz a képzelet,
sír az éj veled.

Fáj a szerelem,
vérzik a szíved.
Mert ő nem szeret,
s el nem érheted.

Ugye sírsz te is,
fázik lelked most.
Ugye, hogy a könny,
minden kínt kimos.

Tán csak egy költő
érez úgy, mint te.
Kinek mindenre
van érző szíve.

Látod, hogy sír ő,
úgy ahogyan te.
Mert a szerelme,
sosem lesz vele.

De az álmában,
ott van ő vele.
Kéz a kézben jár
véle kedvese.

Kéz a kézben jár,
csókkal ontja el.
Fénye ráragyog,
könnye önti el.

Ugye sírsz te is,
álmod boldogság.
Örömkönnyeket,
forró szíved ád.

Ugye sírsz te is,
hogyha sírni kell.
Lelkünk könnyebbül,
s mindent elvisel


szfclinapi.jpg

 
 

------------------------------------------------------------------------------------

Honti Lajos:


Megjöttem hozzád

Fekete hegyek között
fehéren,
csobogó patak fölött
szerényen
megjöttem ime Hozzád
szegényen,

mert nem hoztam mást csak a
lelkemet
és bajok ellen csak a
kedvemet
s a hideg ellen forró
szivemet.

Ugy jöttem, mint más vándor
bús legény
ki minden vert haragnak
jó edény,
kinek nincs semmi cime, csak szegény. . .

ugy jöttem, mint felhők az
ég alatt,
mint az ősz elől huzódó
madarak
nesztelenül - hátul a
kert alatt. . .

és most itt vagyok Nálad
szegényen
fogadj csak egyszerűen,
szerényen
és add a lelked izzón,
fehéren.

img-141611w5a5t.jpg

-------------------------------------------------------------------------------------

Az ember, ki társas lénynek teremtetett,
a nő és a férfi, egymásba szeretett.
Ha rálelsz a kicsiny, ragyogó gyémántra,
ne akarj elérhetetlent valóságba.

Becsüld meg a kicsiny kincset, vele élhetsz,
becsüld meg, mert vele, az égig repülhetsz.
Boldogságban, gyönyörben élheted élted,
csak egy a lényeg, tisztítsd meg szíved, lelked!

Így találod meg az Igaz Szeretetet,
csak így találod meg Igaz Szerelmedet.
Ne várd a csodát, hisz Benned van a kulcsa,
Értsd meg, Te vagy, Önmagad a Titkok Titka!

Pozitív gondolat okozhat sok csodát,
pozitív gondolat, hoz létre változást.
Ne akarj repülni, még nem nőtt ki szárnyad,
ne akarj szárnyalni, még kicsiny a vágyad.

Emelkedj naggyá és tisztítsd meg Otthonod,
emelkedj naggyá, építs fel Templomod.
A Szíved kincsei adnak majd szárnyakat,
a Szíved kincsei mutatnak jó utat.

Mi az a kulcs, mi az, mit írok, kérdezed?
- Tiszta tudatosság, önzetlen Szeretet,
a megtisztult tudat, a tudatos Élet.

Gyűjthetsz kincseket, de ha nem élvezheted,
hol a boldogságod, hol a szereteted?
E Világról csak a Szív Kincse vihető,
e Világból a cselekedet mérhető.

Önmagadtól függ, hogy milyen az Életed,
mennyi benned a kincs, Igaz Szereteted.
Pokol vagy Mennyország a választás a Tiéd,
Élj Igaz Szeretetben, lesz Lelki Békéd.

Az ember, ki társas lénynek teremtetett,
a nő és a férfi, egymásba szeretett.
Ha rálelsz a kicsiny, ragyogó gyémántra,
ne akarj elérhetetlent valóságba.

f01e172aca171364c57c778fr3.jpg

Elszalasztott alkalom

Ma este valaki zörgetett az ablakon,
A Remény volt és kérdezte, hogy akarod?
Én néztem bambán, nem értettem,
Ő lemondón intett, reménytelen.

Ma este valaki zörgetett az ablakon,
A Remény volt, s kérdezte: akarod?
Ijedten néztem, egy kissé féltem,
Ő lemondón intett, még éretlen.

Ma este valaki zörgetett az ablakon,
A Remény volt, s kérdezte: akarod?
Kíváncsi lettem, azt mondtam akarom,
De ő intett, s az arcomba kacagott.

Ma este valaki zörgetett az ablakon,
A Remény volt, s kérdezte: akarod?
Már vártalak, mondtam szívemet kitárva,
Ő intett, nem vártál hiába!


---------------------------------------------------------------------------------------

love21.gif

ÁLMODTAM, VELED…

Mint egy gyermek,

úgy voltam karodban.

Megcsókoltad finoman a számat,

fölém hajoltál gyengéden, titokban

és megpusziltad a szempillámat.

Leheleted táncot járt hajamban…

szellőként bújócskázott csintalan,

s egy óvatlan, röpke pillanatban

pajkosan megbújt a nyakamban.

Míg egyik karod ölelve tartott itt,

másik magányos vándorként útra kelt,

bejárva testem rejtekútjait,

útján titokzatos zugokra lelt.

Úgy bújtam meg riadtan benned,

mint reszkető holdsugár az éjben,

mit látni alig, mégis elvakít,

ha begyűjti sugarát szemed

ezüstösen, sápadt-fehéren.

Körülvettél biztonságoddal engem,

s nem vágytam már tüzes szenvedélyre,

csak elrejtőzni a világ elől öledben,

csak átkarolni, és szeretni végre.

Érezni, hogy itt vagy… velem lehetsz,

tudni, hogy szeretsz, és a tiéd vagyok,

látni, ahogy boldogan rám nevetsz

s szemed szikrázó csillagként rám ragyog.

Öleltél, mint, ki sosem szeretett mást,

reszkető szívvel és szerelmesen…

magadhoz olyan gyengéden karoltál,

míg csókjaiddal lezártad a szemem.

Megbújtam karodba, mint egy gyermek.

Te fölém hajoltál nagy titokban,

s míg csókoltad édesen a számat

én végtelenül boldog voltam.

idealis_ajandek.jpg
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 14
Heti: 19
Havi: 295
Össz.: 106 298

Látogatottság növelés
Oldal: Szerelmes versek
Szeretni és szeretve lenni - © 2008 - 2024 - mydream.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »